Sokáig Ön volt "a legjobb játékos, aki nem nyert Grand Slam-et". Mit érzett, amikor végre sikerült, megkönnyebbülést, vagy valami mást?
"Hogy későn nyertem-e Wimbledonban (24 éves múltam), jó kérdés. Mindenesetre vegyes érzelmeket keltett bennem, boldogság, megkönnyebbülés, a dolgok összekeveredtek.”
Igencsak jól szerepelt a legnagyobbak, mint Sampras ellen, ez minek volt köszönhető? A roppant erős játékának, vagy a hozzáállásának? A legtöbb játékos már azelőtt elveszítette a találkozót, hogy az elkezdődött volna.
"Mindig is szerettem a legjobbak ellen játszani, ez alól talán csak Jim Courier a kivétel, aki ellen pocsék mérlegem volt. A "nagy" játékom sokat segített, nagy szerva, nagy tenyeres, sok-sok rövid pont, ami hatalmas önbizalmat adott, közben pedig az ellenfél nem tudta elkapni a ritmust. Teljesen mindegy volt, ki ellen játszom, a nagy adogatásom mögött végig a saját játékomat tudtam játszani.”
Egy olyan korban játszott, amikor vagy egy tucat játékos nyerhetett a Grand Slameken. Manapság alig néhányan képesek erre. Mi változott azóta?
„Úgy gondolom, jelenleg a színvonal elképesztően magas. Federer, Djokovics és Nadal mindent megnyer, amin csak elindul, mellettük nem könnyű labdába rúgni. A mi időnkben voltak igazi salakmenők, füves pályás specialisták, és a pályák is nagyon különböztek, így minden versenynek megvoltak a maguk esélyesei. „
Jelenleg vannak megbízható, jó holland teniszezők, de igazi ász, kiemelkedő játékosunk nincs. Milyen helyzetben van a holland tenisz?
„Egy kicsit valóban szenvedünk mostanában de azért nem drámai a helyzet, vannak feltörekvő teniszezőink. Robin Haase a legjobb negyvenbe tartozik és ha nem sérül le, Thiemo de Bakker is oda tartozik, vagy még feljebb. Szerencsére újra egészséges, és biztos vagyok benne, hogy jönni fognak az eredmények. „
A játékosok többsége ragaszkodik a régi teniszütőjéhez, míg kevesek lépést tartanak a technikai fejlődéssel. Ön hogy van ezzel, még mindig a régi ütőket nyűvi?
„Igen, a régi, jó öreg Wilson Pro Staff-al játszom, amit Sampras és Edberg használt. Sosem volt szükségem arra, hogy az ütő generálja az erőt, mindig is a kontroll-orientált ütőket szerettem. Ezt pedig a régi Pro Staff tökéletesen hozza.’
Volt bármilyen rítusa, babonája a mérkőzések előtt?
„Az mindig a tornától függött. Amikor megnyertem Wimbledont, az első fordulós mérkőzésem előtt palacsintát ettem reggelire. Bejött, így utána mindig palacsintát reggeliztem egészen a következő hét vasárnapjáig. Utána ez egyfajta rítussá vált.”
Budapesten itt lesz Goran is, akivel számos komoly mérkőzést vívtak. Két hatalmas játékos hatalmas szervával. Hogyan jöttek ki a pályán és pályán kívül?
„Goran hatalmas játékos és rettentően kedves figura, aki sajnos többször megvert, mint én őt. Nehéz volt ellene játszani, balkezes, óriási adogatással és teljesen kiszámíthatatlan. Nagyon várom, hogy újra találkozzam vele.”
A szenior tenisz újra fénykorát éli – Ön szerint mi áll a reneszánsz mögött?
„Mindenkinek magvannak a maga motivációi, hogy újra ütőt ragadjon. Nekem a legfontosabb csáberő az volt, hogy újra láthatom a réig versenytársakat és persze versenyhelyzetben de már sokkal lazábban a játék élvezetéért teniszezhetek.„